Emésztőrendszeri rendellenességek
A legjellemzőbb emésztőrendszeri rendellenességek gyermekkorban a nyelőcső refluxtól az egyes táplálékallergiákon át (melyek sok esetben a reflux társbetegségeként jelentkeznek) az akut vagy krónikus székrekedésig, hasmenésig terjedhetnek. Súlyosságuk és a tünetek előfordulásának gyakorisága az egyes, ide sorolt betegségek esetében nagymértékben eltérhet. Bár az ilyen tünetek gyakran működési (funkcionális) rendellenességeket jeleznek, hatékonyan kezelhetők pusztán táplálásterápiával is (például a tejfehérje allergia vagy a székrekedés esetében). A megfelelő táplálásterápia kulcsszerepet játszik a gyermek általános állapotának és életminőségének javításában.
Ezek a betegségek az emésztőrendszer bármely részét érinthetik, a nyelőcsőtől és a gyomron át a vékonybélig, vastagbélen át a végbélig.
Az emésztőrendszer felelős az ételek megemésztéséért és a tápanyagok felszívódásáért. Amikor a gyermekek emésztőrendszeri rendellenességektől szenvednek, az gyakran emésztési és felszívódási zavarokkal jár, ami hiánybetegségek kialakulásához vezethet.
Ezért különösen nagy hangsúlyt kell fektetnünk e gyermekek táplálására, mivel az optimális tápanyagbevitel bizonyítottan támogatja a normális növekedést és fejlődést, valamint javítja az általános egészségi állapotot is. Az emésztőrendszeri rendellenességtől szenvedő gyermekek esetében a gondos táplálásterápia lerövidítheti, eredményesebbé teheti az esetleges kórházi kezeléseket is.
Ezek a betegségek az emésztőrendszer bármely részét érinthetik, a nyelőcsőtől és a gyomron át a vékonybélig, vastagbélen át a végbélig.
Az emésztőrendszer felelős az ételek megemésztéséért és a tápanyagok felszívódásáért. Amikor a gyermekek emésztőrendszeri rendellenességektől szenvednek, az gyakran emésztési és felszívódási zavarokkal jár, ami hiánybetegségek kialakulásához vezethet.
Ezért különösen nagy hangsúlyt kell fektetnünk e gyermekek táplálására, mivel az optimális tápanyagbevitel bizonyítottan támogatja a normális növekedést és fejlődést, valamint javítja az általános egészségi állapotot is. Az emésztőrendszeri rendellenességtől szenvedő gyermekek esetében a gondos táplálásterápia lerövidítheti, eredményesebbé teheti az esetleges kórházi kezeléseket is.
A Nestlé Health Science elkötelezett a gyermekek egyéni igényeihez igazodó táplálásterápiák kifejlesztésében. Az emésztőrendszeri rendellenességekben szenvedő csecsemők és gyermekek esetében a táplálkozási igények nagyon specifikusak, a beteg pillanatnyi állapotától függőek. Ezért számos különböző megoldást dolgozunk ki, és nagy hangsúlyt fektetünk a gyermekek számára tolerálható ízek kialakítására is.
Az élet első három évében halmozott gyakorisággal (6-8%) fordul elő valamilyen táplálékallergia. Ennek felét - 3%- ot - a tehéntejfehérje allergia teszi ki. Tehéntejfehérje allergiáról akkor beszélünk, amikor az elfogyasztott tejben levő tejfehérjét (kazeint) a szervezet allergénként észleli és ellene kóros immunválaszt ad. A tejfehérje a csecsemők esetében származhat a tehéntej alapú tápszerből, anyatejjel táplált csecsemők esetén pedig az édesanya által elfogyasztott tejalapú táplálékból, ami az anyatejjel jut a csecsemő emésztőrendszerébe. A tejallergia változatos tüneteket mutat. Közvetlenül a tej elfogyasztása utáni lehetséges tejallergia tünetek: hányinger, hányás, hasmenés, különböző bőrtünetek megjelenése (ekcéma, csalánkiütés, vörös foltok, viszketés) véres széklet, a gége bedagadása. Nehéz légzés, tartós rekedtség. A tejfogyasztástól időben elváló későbbi jelek lehetnek, a gyakori hasfájás, nyugtalanság, bőrkiütések, étvágytalanság, lassuló gyarapodás, vagy súlyvesztés, székrekedés.
Jó hír, hogy gyermekkorban jelentkező táplálékallergiás tünetek döntő többsége a gyermekek 3-4 éves korára megszűnik, a gyermek „kinövi” a betegséget.
HASZNOS TIPPJEINK
Vezess táplálkozási és tüneti naplót!
A tejallergia gyanúja vagy a gyakori székrekedés, hasmenés esetén hasznos a táplálkozási és tüneti napló vezetése, ami a gyerekorvos vagy a szakorvos részére további információt jelent a diagnózis felállításához.
Emésztőrendszeri panaszok, ételallergia gyanúja esetén naponta vezess táplálkozási és tüneti naplót gyermekedről és abban egyértelműen jelezd, hogy volt-e panasza, és ha igen, milyen erősséggel jelentkezett.
Fontos beírni, hogy adott étel fogyasztását követően, vagy más okból jelentkezett-e a tünet, előfordult-e egyéb változás is a gyermeked életében aznap, ami összefüggésbe hozható a panaszaival.
Mindent érdemes feljegyezni, mert sokszor az apróbb részletek is számítanak.
Mi a teendőd tejallergia esetén?
Allergia gyanúja esetén allergia vizsgálat segíthet megállapítani mi áll a tünetek hátterében.
Igazolt allergia esetén a tüneteket diétával hatékonyan meg lehet szüntetni. Anyatejjel táplált csecsemők esetében az édesanyának kell korlátoznia, átmenetileg szüneteltetnie a tejtermékek fogyasztását, a szoptatást azonban nem kell felfüggeszteni! Tápszeres babáknál a tápszer cseréje jelent megoldást. Igazolt tejfehérje allergia esetében kizárólag nem tejfehérje alapú, vagy speciális tápszert javasolt adni a gyermeknek. A megfelelő tápszer kiválasztásában kérd gyermekorvosod vagy az allergiát kezelő szakorvos tanácsát.
Előzzük meg a gyermekkori székrekedést!
Tápszeres babák esetén a tápszert mindig az elkészítési javaslat szerinti por-víz higítási arányban készítsük el, a sűrűbbre készített tápszer székrekedést okozhat a babánál! 4-5 hónapos gyermek étrendjét gazdagítsuk az életkorának megfelelő rostos gyümölccsel, például reszelt körtével. Kerüljük az alma és a banán nagy mennyiségben történő fogyasztást.
Ha a gyerek nagyobbacska, adjunk neki több rostos ételt: zöldséget, gyümölcsöt (főleg körtét, szilvát, almakompótot, epret, kivit), hüvelyeseket, gabonafélét (tészta, kenyér, pirítós; utóbbiak jó, ha teljes kiőrlésű gabonából készülnek).
Fontos, hogy a gyermek bősé¬gesen fogyasszon vizet, ha lehetséges, az étkezések között is. A sószegény étrend és rendszeres testmozgás segíti a rendszeres székletürítést.
És mindig figyeljünk a székrekedés lehetséges lelki okaira is!
